Az Európai Unió működésének alapját az egységes belső piac jelenti, ahol a személyek, az áruk és tőke mellett a szolgáltatások – korlátozások nélkül-szabadon áramlanak. Ennek biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a vállalkozások, amelyeket valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az Unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban.

A belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós szabályozás garantálja a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét: az uniós tagországoknak nem szabad hátrányos megkülönböztetést megvalósító, felesleges vagy aránytalan terhet kirovó követelményekkel akadályozniuk a külföldi szolgáltatók működését.

A szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében magyar vállalkozó németországi szolgáltatásnyújtás teljesítésére bármely megrendelővel köthet vállalkozási szerződést – magánszemélyekkel és Németországban vagy azon kívül bejegyzett cégekkel egyaránt. A szolgáltatásnyújtást a vállalkozó végezheti egyedül, illetve a magyarországi vállalkozás bejelentett munkavállalóival is.

A határon átnyúló szolgáltatási tevékenységek megkönnyítése érdekében az EU egyablakos ügyintézési pontok létrehozására kötelezte a tagállamokat, ahol minden lényeges információ megszerezhető azokról az adminisztratív követelményekről, amelyeket előírhatnak a tagállamok, és ugyanott a szükséges alakiságokat is elvégezhetik.

Magyar egyéni vállalkozók határon átnyúló szolgáltatásnyújtása  a csatlakozás pillanatától kezdve nem esik korlátozás alá német munkajogi szempontból, a csatlakozási szerződésben rögzített, átmeneti, hétéves korlátozások lejártát követően (2011. május 1-től) pedig a magyar vállalkozásoknak a munkavállalók ideiglenes mozgásával (kiküldetés) járó szolgáltatásnyújtásait érintő korlátozások is megszűntek.

2011. május 1-től a korábban védettnek minősülő szolgáltatási szektorokban megszűnt a kiküldetésben dolgozó magyar munkavállalók esetén előírt engedélyeztetési eljárás valamint az engedélyek kiadásához szükséges feltételek (pl. a minimális nettó bér, a kiküldetési pótlék, szakmai végzettséggel rendelkezők kötelező aránya stb.) kötelező teljesítése.

Szolgáltatásnyújtás bejelentése

A szolgáltatásnyújtás bejelentéséhez a helyi önkormányzat iparűzési hivatalához (Gewerbeamt) kell fordulni. A bejelentéshez csatolni kell a magyarországi cégbejegyzés másolatát és hiteles fordítását, a nem önálló telephely vezetőjének személyes okmányait, a telephelyre vonatkozó bérleti szerződést, valamint – egyes tevékenységek esetén – a kézműves-kamarai bejegyzést. A tevékenység bejelentéséről szóló igazolást az illetékes hivatal minden esetben kiadja.

A szolgáltatásnyújtáshoz a helyi adóhivatalhoz is be kell jelentkezni. A vállalkozási szerződéses cégeknek az adóhatóság (Bundeszentralamt für Steuern) telephelyük szerint illetékes kirendeltségénél adószámot kell kérniük.

Szakmai képesítés igazolása

Szakipari tevékenység csak a kézműveskamarába történő bejegyzést, illetve – egyes tevékenységek (pl. kőműves tevékenység, festés, fémfeldolgozás, fodrászat,  hentesipari tevékenység, útépítés stb.) esetén – a kamarai engedély kiadását követően kezdhető meg. Az engedélyhez mestervizsga szükséges, azonban ez alól a magyarországi szakmai gyakorlat igazolásával felmentés kapható. (A felmentéshez legalább (1) 3 éves egyéni vállalkozói gyakorlat és legalább 3 éves szakmai tanulmány, vagy (2) legalább 3 éves egyéni vállalkozói gyakorlat és 5 éves szakmai munkaviszony, vagy (3) legalább 5 éves szakmai vezetői gyakorlat – ebből legalább 3 év műszaki üzemvezetőként – és legalább 3 éves szakmai tanulmány szükséges.)

Vállalkozások esetén a kézműves-kamarai bejegyzéshez igazolni kell a tevékenység gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkező vezető beosztású munkavállalók alkalmazását.

A kiküldött munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges középfokú szakmai végzettséggel kell rendelkezniük. A szakmai képesítéssel nem rendelkező munkavállalók aránya nem haladhatja meg a 10 százalékot.

Nem kézműves kamarai tevékenység esetén a Kereskedelmi és Iparkamarába való belépés szükséges.

Kiküldetés

A más tagállamban történő rövidtávú munkavégzés kiküldetés keretében történhet. A kiküldetés lényege, hogy a munkáltató a munkavállalót gazdasági érdekből, ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívül kötelezi munkavégzésre. Egyéni vállalkozó is “kiküldheti magát” külföldi munkavégzésre. A kiküldetéshez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár lakóhely szerint illetékes ügyfélszolgálatán kell kiváltani a munkavállalók számára az A1 (korábban E101) jelű nyomtatványt.

A kiküldő cégnek a magyar és a német szabályozás értelmében Magyarországon “számottevő tevékenységet” kell végezni, amelynek a kiküldetés alatt is fenn kell állnia.

A kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalók számára a munkáltatónak kötelező a német jogszabályok alapján járó feltételeket (bruttó bér, pótlékok, szabadnapok, egyéb juttatások) biztosítani.

A Németországban szolgáltatást nyújtó vállalkozások adózása szempontjából mindenek előtt azt kell tisztázni, hogy a cég rendelkezik-e telephellyel az országban, és ha igen, önálló telephelynek minősül-e az.

A fenti egyezmény rendelkezései alapján általánosságban elmondhat, hogy a magyar cégeknek akkor keletkezik telephelyük Németországban, ha

A fenti három feltétel bármelyikének teljesülése esetén a cégnek telephelye keletkezik Németországban, és ott elér nyeresége után adófizetési kötelezettsége keletkezik az országban. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján az alábbi adók vethetőek ki a magyar cégekre: iparűzési adó, társasági adó, szolidaritási pótlék. Ezen felül a cégeknek áfafizetési kötelezettsége is keletkezhet. A szolgáltatásnyújtás áfa-előírásairól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alábbi kiadványában olvasható részletes tájékoztató.

További információ

A németországi szolgáltatásnyújtási előírásokról bővebb információ olvasható az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kiadványában, az  ITD Hungary Zrt. összefoglalójában, az Európai Bizottság vállalkozási portálján, valamint a német egyablakos ügyintézési pont honlapján.

Egyéni esetekben a magyar nagykövetség németországi külgazdasági irodái, az Európai Bizottság Enterprise Europe Hálózatának német tagjai, valamint a német egyablakos ügyintézési pont nyújthat segítséget.

forrás:http://www.euvonal.hu